Ljubljana Gang

Erasmus semester in Ljubljana

Ki az igazi Kekec?

A főszerkesztő asszonytól azt az instrukciót kaptuk, hogy tollunkkal ne tétovázzunk, hanem csak úgy csíkszentmihályisan, flow-ból kanyarintsuk a posztjainkat, és hogy is mernék kekeckedni vele, viszont kapásból itt van egy meghatározó ljubljanai ikon, egy, a felszín alatt húzódó szlovén archetípus, akiről nem lehet csak úgy megfontolatlanul, utánajárás nélkül nyilatkozni. Ő pedig nem más, mint a Kekec.

27858409_10210602962982883_3487358238612563124_n_1.jpg

Ahogy az ember hazájának ismert sarkait vetíti ki mindenhol maga elé, s felkiált az Alpok ormai közt kacskaringózva, hogy "Nini! Az ott előttünk csak nem a Biatorbágyi völgyhíd?!", miközben tudja, hogy erre vajmi kevés esély van, úgy a magyar szó reménye is fel-fellobban szívünkben a szláv szövegek labirintusában (lásd a Bela - Béla esetét lennebb). Hasonlóképp volt ez akkor is, amikor megleltük a fenti urbánus falfestményt, már azt gondoltuk, hogy itt egy magyar legény járja a havas utcákat, s fittyet hányva a közönség nyelvi készletére, honfitársainak ajkára akart mosolyt varázsolni, netalántán némi fejtörést okozni a kekeckedésével. Kis rőzsedalok lobbantak szívünkben, amikor elbringáztunk a festmény előtt, s "jó napot kekeccel" köszöntünk ismerősünknek, mígnem pár nappal később a helyi vegyeskereskedésben az alábbi látvány fogadott bennünket::

28721737_10210705816754163_2107907487_n.jpg

 Ajjaj, recseg-ropog az éjszakát járó graffitis Rózsa Sándor elmélet, viszont egy kósza májas még nem bizonyít semmit (és az ellenkezőjét sem), viszont karikásostor pattintásának meglepetésével újra kirajzolódott előttünk a szláv fantom sziluettje:

28536037_10210705815674136_409865529_n.jpg

Itt már nincs mód tamáskodásra, hiszen itt tornyosul előttünk a tény: Kekec létezik! S mi az, hogy létezik: egy olyan élő figura, aki a kapitalizmusba és eurozónába akarva-akaratlanul is becsusszanó szlovénok fantáziáját - és vásárlói szándékát - igen csak megmozgatja. Most még csak egy bögre és egy májas, de ki tudja, hogy hol köszön majd ránk vissza ez a gyerekember, így bevettük magunkat a ljubljanai levéltárba, audiovizuális archívumba és az Szlovén Etimológiai Minisztérium épületébe, hogy utánajárjunk rejtélyes famulusunk történetének.

kekecek.png

Itt már láthattuk, hogy valami húsos darabot ragadtunk meg a szlovén néplélekből, s a továbbiakban, mintegy ennek a forrásalapú lepárlására teszünk kísérletet.

Kekec egy széles körben ismert szlovén ikon és szuperhős (!!!), egy félelmet nem ismerő pásztorfiú a Júlia -Alpokból. Fő ellenfelei egy velejéig romlott vadász, Bedanec, aki az egyik hegyen lakik, míg a másikon Kosobrin, a jóságos herbalista (Herbalista! Nem csoda, hogy a Herbersteinova ulica cím alatt tevékenykedő kutatók rákaptak a témára, s akkor még nem is említettük a dologban rejlő vaskos Twin Peaks áthallást!). Namármost, Kosobrin összetalálkozik a gonosz Bedanec rettegésben tartott szobalányával, Mojcával, és a tornyosuló viharfellegek ellenére kiszabadítja a lányt, hogy dramaturgiailag helyesen az aljadék vadász ennek örömére mindkettejüket foglyul ejthesse, fához kötözés, meg ami kell. Erre jön Kekec, aki annyira bátor és fantasztikus, hogy Bedanec úgy dönt, hogy inkább elhúz erről a mesebeli vidékről, s olyan erős szükségét érzi a múltjával való leszámolásnak, hogy búcsúzóul még a saját kunyhóját is felgyújtja. El tudjuk képzelni, ahogy Kekec a csajjal a karjaiban vonul le a hegyről, háta mögött a lángoló kunyhóval!

Ezt a toposzt dolgozzák fel a szlovén legendák újra és újra. Kekec első felbukkanása Josip Vandot 1918-as Kekec na hudi poti (Közelítő fordításban: Kekec a járatlan ösvényen) c. regényében történt, melyet a Srečno, Kekec (m.: Sok szerencsét, Kekec!) és a Kekčeve ukane (m.: Kekec trükkjei) c. kötetek követtek.

Az igazi, elsöprő népszerűséget azonban csak az 1951-es Jože Gale által dirigált filmadaptáció hozta meg Kekec számára, mely nem csak a szlovén gyerekek körében aratott sikert, de a 16. Velencei Filmfesztivál ifjúsági film kategóriájában is bezsákolt egy arany oroszlánt. 

De akkor mégis hogy került a magyar nyelvbe ez a kis siheder?

kekec (fn.) Akadékoskodó, kötekedő. Igeként is használatos, lásd kekeckedik. Eredete feltehetőleg német: keck (mn.) hetyke, kackiás; dévaj, huncut; csintalan, eleven, pajkos; kotnyeles, pimasz; vakmerő, merész.

Ezek alapján feltételezhető, hogy miképpen a tavaszi hólé, úgy a kekec szó is az osztrákoktól csörgedezett le ezen két szomszéd nemzetséghez, s míg nálunk a szlengbe épült bele vidoran, addig a szlovén területeken már megszemélyesítésre is került, s egy nemzeti hős sarjadt belőle.

A Ljubljanai Kekeckutató Intézet természetesen - miután még bőségesen rendelkezésre áll lehívható EU-s forrás - folytatja munkáját, s keresi a kekeckedésre utaló jeleket a szlovén fővárosban.

A bejegyzés trackback címe:

https://ljubljanagang.blog.hu/api/trackback/id/tr3113712408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Citizen AD 2018.03.03. 20:51:37

A Kekec-jelenség a #metoo mozgalom helyi előfutára is egyben...
ibb.co/e21Pnn

Letomester 2018.03.03. 21:19:14

Hm, érdekes jelenség. Különösen a minikutatásuk utolsó mondata keltette fel az érdeklődésem, keressenek meg a letomester.numberone@gmail.com-on ha szeretnének professzionális segítséget a további kutatásukhoz.

Majd Leonard 2018.03.04. 08:19:29

Remek kis kulturális antropológiai elemzést olvashattunk a blog szerzője jóvoltából. Gratula:-) Ez már sokkal közelebb áll a magyar néplélekhez, mint Kane polgártárs bonyolult lelki élete. Sőt, igazi szociológusi feladat lenne az egyes egymás mellett élóőő népcsoportok kulturális emlékezetében megbúvó hasonló karakterek (lásd: Ludas Matyi) és párhuzamosságok feltárása. Esetleg annak vizsgálata, hogy mindez eredményez-e egy közös többszöröst, esetünkben egy kelet-közép európai életérzést?
A bagett kérdéshez hasonlóan itt is megjelenő osztrák szál külön tanulmányt igényelne...a lelkekben mégis létezik egy virtuális Dunamenti Köztársaság? Ha igen : Kekec for President!

Majd Leonard 2018.03.04. 12:08:37

Étdekes, higy Közép- és Dél-Amerikában a"chupacambra" mitosz terjedése feltételez egy közös kulturális alapot, bár teljesen más vonatkozásban, itt nem népi hősről, hanem egy mitikus szörnyről, esetleg ufóról van szó...neki is van blogja:
drom.hu/kulvilag/el_chupacabra_a_verszivo-1362/

Citizen AD 2018.03.04. 12:17:02

Köszi az alapos észrevételeket, nem szeretnél te is egy saját blogot, ahol kifejthetnéd a gondolataidat? :D Ádám

Majd Leonard 2018.03.04. 13:40:24

@Citizen AD: Kedves Ádám, köszönöm a javaslatot, de inkább nem. Blogot írni komoly vállalás, hiszen te döntöd el a témát, határozod meg a stílust és a kereteket. A blog olyan, mint egy gyermek, állandóan gondozni kell, és (részben) tied a felelősség, hogy mi lesz belőle.... Az internet ráadásul nem felejt...Egyik kedvenc színészem, Russel Crowe idevágó filmrészlete foglalja össze ezt legjobban: youtu.be/CDpTc32sV1Y

Il Ritorno Dello Jedi 2018.03.10. 17:12:40

@Majd Leonard: Kedves Leonard, kérem, hogy tegyen annyit a sajtószabadságért, hogy kommentjeivel a továbbiakban is megtisztel minket, hiszen az író szükségszerű ellenpontja az olvasó, minden inspiráló visszajelzést nagy örömmel fogadunk! :)

Ljubljana Gang

Egy blog három budapesti szociológushallgató Erasmus félévéről Ljubljanában.

Friss topikok

süti beállítások módosítása